Az ingatlan adásvételi szerződésekhez képest a legtöbb ember hajlamos elbagatellizálni a gépjármű adásvételi szerződés megkötésére való felkészülést, így sok esetben szemrevételezés nélkül aláírja az autókereskedő (vagy másik magánszemély eladó) által elé tett szerződést. Pedig ma már egy használt gépjármű vételára esetén is súlyos milliókról beszélünk.
Amennyiben a későbbi kellemetlenségeket el kívánjuk kerülni, úgy nem elég egy autószerelőt megkérni, hogy a gépjármű műszaki állapotát gyorsan csekkolja le, hanem javasolt egy ügyvéd segítségét is igénybe venni a gépjármű adásvételi szerződés ellenőrzése érdekében. A Jog Közérthetően jelen cikkében főként a használt gépjárművekre vonatkozó adásvételi szerződésekre tér ki.
Mire kell figyelni a gépjármű adásvételi szerződés megkötésekor:
A gépjármű adásvételi szerződést négy példányban ajánlott megkötni. A négy példányból kettő a vevőnek, kettő pedig az eladónak jár. Figyeljünk arra, hogy a gépjárművel kapcsolatos minden szükséges és releváns adat szerepeljen a szerződésben (a forgalmi engedély adatai, érvényessége, az autó törzskönyve, a kulcsok száma stb.). Az egyik legfontosabb adat a vételár pontos rögzítése, mely legtöbbször alku tárgyát képezi. A szerződésbe mindig azt a pontos összeget szükséges rögzíteni, ami kifizetésre kerül a gépjárműért. Számos olyan esetről hallottunk már, ahol az eladó nem a gépjármű tényleges vételáráról állított ki számlát, a vevő pedig a fennmaradó összeget készpénzben fizettette meg. Ennek oka, hogy az autókereskedelem különbözeti áfás tevékenység, ezért az ÁFA-t elég a beszerzési, illetve eladási ár különbsége után megfizetni. Abban az esetben, ha nem rögzítjük a pontos vételárat és gond adódik a gépjárművel, akkor rosszabb esetben kizárólag a számlán lévő összeget kapjuk vissza, a többit viszont bukjuk!
Amennyiben a vevő nem tudja a teljes vételárat egy összegben kifizetni, úgy lehetőség van arra is, hogy több részletben rendezze azt. Ilyenkor a részletfizetés tényét és feltételeit is szükséges az adásvételi szerződésben feltüntetni, amelynek megírásához ilyenkor érdemes ügyvéd segítségét is kérni. A gépjármű adásvételi szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, ezért két tanúval is alá kell íratni.
Egy autó adásvétele esetén nem kizárólag maga a gépjármű, hanem a hozzá tartozó tárgyak és dokumentumok is gazdát cserélnek (pl. forgalmi engedély, a törzskönyv, a szervízkönyv, slusszkulcsot a pótkulccsal együtt).
Fontos, hogy mihamarabb jelentkezzünk be eredetiségvizsgára és kössük meg a kötelező biztosítást – ezt követően mehetünk az okmányirodába, ahol elintézhetjük a gépjármű átírást (ezt az eladónak is jelentenie kell, nem csak a vevőnek). Az adásvételi szerződés megkötése után az eladónak 8 napja van jelenteni az eladás tényét, a vevőnek pedig 15 napja van az átírásra. Már a vásárlás napján ajánlott megkötni a kötelező biztosítást az autóra, ugyanis a befizetést igazoló szelvényt az okmányirodába is vinni szükséges, anélkül nem írják át a vevő nevére az autót! Ezt követi az eredetiségvizsgálat és az illeték megfizetése.
A gépjármű eladása általában illetékfizetési kötelezettséget von maga után. A gépjármű vagyonszerzési illeték a gépjármű teljesítményétől és korától függ. Egy új autóra tehát magasabb az illeték, mint az idősebb, használt gépjárműre. Elektromos autók vásárlása után nem kell illetéket fizetni, a hibrideknél viszont igen, mivel az elektromos mellett üzemanyaggal működő motor is található bennük. Pótkocsi-vásárlás esetén, nem a teljesítmény, hanem a tömeg határozza meg a vagyonszerzési illeték mértékét. A vagyonszerzési illeték megfizetése mellett további költségekkel is számolni kell, így az eredetiségvizsgálat, a kötelező biztosítás megkötésének, az új törzskönyv és az új forgalmi engedély kiváltásának költségével.
Ha valaki külföldről vásárolna autót, akkor azt honosításitani is szükséges. Ebben az esetben a fenti folyamat annyiban módosul, hogy egy ideiglenes rendszám igénylése után lehet csak hazahoz(at)ni az autót, amit egy vizsgaállomáson honosíttatni szükséges. Ezt követően és a regisztrációs adó megfizetése után lehet átíratni az okmányirodában a gépjárművet, aminek a menete már megegyezik a Magyarországon vásárolt autó átírásának menetével.
Az eladó és vevő közötti viták alapját egyébként legtöbbször a használt gépjármű műszaki állapota képezi. Ha ezt ki szeretnénk küszöbölni, ajánlott a kinézett gépjármű műszaki állapotát alaposan megvizsgáltatni még az adásvételt megelőzően. Természetesen így is előfordulhatnak később jelentkező hibák, de a hibák nagy része kiszűrhető ezáltal. A gépjármű műszaki állapotára érdemes részletekbe menően az adásvételi szerződésben kitérni. A valóságnak megfelelő műszaki állapot részletes meghatározása az adásvételi szerződésben mindkettő fél érdeke. Sérelem esetén mind az eladó, mind a vevő hivatkozhat a szerződésben rögzítettekre.
Mit tehetünk, ha a gépjármű műszaki állapota rosszabb, mint amit várhattunk?
Természetesen elsődleges cél, hogy már a vásárlás során feltérképezzük a kiszemelt gépjármű hibáit, azonban minden körültekintésünk ellenére is előfordulhatnak olyan hibák, melyek később válnak felismerhetővé. Ha a gépjármű műszaki állapota az adásvételi szerződés megkötésének az időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek akkor az eladó hibásan teljesít. Nem teljesít hibásan az eladó, ha a vevő a gépjármű hibáját a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
A Polgári törvénykönyv által az eladó hibás teljesítése esetén rögzített jogkövetkezmények közül a kellékszavatosságot, a jótállást, valamint a kártérítés szabályait kívánjuk röviden ismertetni. A felsorolásból sokan hiányolhatják a garanciát, amely kapcsán kiemeljük, hogy az a hétköznapi életben használt fogalom, valójában a jótállás szabályait foglalja magában.
- Jótállás (garancia):
Ha eladó a gépjármű adásvételi szerződésben a teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Ha a vevő a gépjárművet a jótállási idő alatt eladja a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló eladóval szemben. Ha eladó kötelezettségének a vevő felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
- Kellékszavatosság:
Amennyiben az adásvételi szerződésben az eladó nem vállalt jótállást, a hibás teljesítésért még kellékszavatossággal tartozik. Fontos, hogy vevő a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül köteles az eladóval közölni. Amennyiben vevő nem közli késedelem nélkül a hibát az eladóval, a közlés késedelméből eredő kárért ő lesz a felelős. Kellékszavatossági igénye alapján a vevő választása szerint igényelhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a kijavítás vagy a kicserélés teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne, a vevő hibás teljesítés esetén jogosult a vételár arányos leszállítását is igényelni, – illetve a hibát az eladó költségére maga is kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
Ha a fent felsorolt kellékszavatossági jogok teljesítése nem áll módjában az eladónak, akkor a vevő végső soron a gépjármű adásvételi szerződéstől el is állhat. A gépjármű jelentéktelen hibája miatt elállásnak nincs helye.
Új szabály, hogy amennyiben vevő a gépjárművet vállalkozástól veszi (autókereskedő), úgy a hibát az eladó költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Ez a szabály tehát nem vonatkozik arra az esetre, ha a vevő a gépjárművet magánszemélytől veszi meg.
A vevő kellékszavatossági igénye egy év alatt évül el, ha a gépjárművet magánszemélytől veszi. Amennyiben vállalkozástól veszi a gépjárművet, úgy a kellékszavatossági igénye a teljesítés két év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a vevő a gépjárművet nem tudja használni. A gépjármű kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
- Kártérítés szabályai:
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az eladó köteles megtéríteni a vevőnek a hibás teljesítésből eredő kárát. Ez alól az képez kivételt, ha az eladó a hibás teljesítését kimenti. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A gépjármű adásvételi szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása, így az eladó által vállalt (és a szerződésben rögzített) kötelezettségek megszegése is alapot adhat a kártérítési igényre. Használt gépjármű vásárlása esetén egyébként az első két igény merül fel, a kártérítésre már csak egyfajta utolsó, de létező, a jog által biztosított eszközként tekinthetünk.
Összegezve használt autó vásárlása esetén számtalan olyan hiba merülhet fel, amelyeket a vevők még a legnagyobb gondosság mellett sem ismerhetnek fel. Sőt! Sok esetben az eladók sem feltétlenül tudnak a hibákról. A hosszan tartó pereskedés, valamint a potenciális vagyoni károsodás elkerülése érdekében ajánlott nem csak autószerelőt, hanem egy ügyvédet is igénybe venni az adásvételi szerződés megkötését megelőzően.