Az élet előrehaladásával vagy a gyermekek születésével kinek ne jutna eszébe, hogy végrendeletet írjon a leszármazók közötti örökösödési viták elkerülése érdekében vagy abból a célból, hogy a törvényes öröklési rendtől eltérjen. A Jog Közérthetően jelen cikkében a végrendelkezés szabályait kísérli meg közérthetően leírni a kedves olvasói részére.
Ma Magyarországon az alábbiak alapján lehet örökölni:
- Törvényes úton,
- Végrendelkezés útján,
- Öröklési szerződés alapján, valamint
- Halál esetére szóló ajándékozás alapján lehet.
Jelen cikkünkben a 2. pontban említett végrendelkezést fejtjük ki. A törvényes öröklés, illetve öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozás kérdéskörét a tervek szerint külön cikkben fogjuk körül járni.
1. Végrendelet fajtái
A Polgári Törvénykönyvben meghatározott törvényes öröklési rendtől szabadon el lehet térni és vagyonáról személyesen, végintézkedés útján bárki szabadon rendelkezhet. Annak érdekében, hogy az örökhagyó által készített okirat végrendeletnek minősüljön, szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.
A végrendeleteken belül megkülönböztetünk közvégrendeletet, írásbeli és szóbeli magánvégrendeletet, illetve a házastársak közös írásbeli végrendeletét.
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Fontos, hogy nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, vagy élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A visszaélések elkerülése érdekében érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, annak hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező írhatja sajátkezűleg, de mással is írathatja. A gépírás (pl. word formátumban írt és kinyomtatott végrendelet) akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Fontos, hogy az írásbeli magánvégrendeleten akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha
- a végrendelkező elejétől végéig maga írja a végrendeletet, melyet alá is ír;
2. más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja a végrendeletet a végrendelkező, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is aláírják; vagy
3. a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet a végrendelkező aláírja, és közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi.
A több oldalas sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapja oldalszámozással van ellátva. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden oldalszámozással van ellátva és minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
Nem lehet az írásbeli magánvégrendelet tanúja, aki
- a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes (pl. ittas állapotban);
- kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúként közreműködését (pl. gyermek vagy súlyosan fogyatékos személy);
- írástudatlan.
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A házastársaknak lehetősége van úgynevezett közös végrendelkezésre is. Ebben az esetben a házastársak nem külön-külön végrendelkeznek, hanem csak egy azonos okiratba foglalt közös végrendeletet készítenek. A közös végrendelkezés akkor érvényes, ha sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik házastárs elejétől végig maga írja és aláírja, a másik házastárs pedig ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is tartalmazza, majd a nyilatkozatát aláírja. Más által írt végrendelet esetén a közös végrendelkezés akkor érvényes, ha a házastársak egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkettő házastárs egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja. Közös végrendelet akkor is érvényes, ha a házastársak közvégrendeletben tették meg azt.
2. A végrendelet tartalma:
Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst is nevezhet. Örökösnek az minősül, akinek az örökhagyó hagyatékát (örökségét), annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja. Ha az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, az örökösök egyenlő arányban örökölnek. Van lehetőség arra is, hogy örökhagyó törvényes örökösét végrendeletben tett kifejezett nyilatkozatával kizárja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolnia.
Ha nem világos, hogy a végrendelkező szándéka mi volt, úgy a végrendeletet kétség esetén a végrendelkező feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az akarata lehetőség szerint érvényre jusson.
3. Mikor érvénytelen és mikor hatálytalan a végrendelet?
A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel tehertől mentesülne. A megtámadási nyilatkozatot az öröklés megnyílásától számított 5 éven belül lehet megtenni. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.
Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége:
A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
Érvénytelen továbbá a végrendeleti rendelkezés, ha
- a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
- b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
- c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.
Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
Végrendelet hatálytalansága:
A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.
A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre. A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak. Érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor. Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.
Cikkünk a végrendelet teljes jogi szabályozására nem tért ki, melyre tekintettel a végrendelet elkészítése előtt kifejezetten ajánljuk ügyvéd vagy közjegyző felkeresését.