A házasulók, illetve a házastársak körében gyakran merül fel a házassági vagyonjogi szerződés gondolata. Természetesen minden kapcsolatban az egyik legfontosabb elem a bizalom és a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére irányuló szándékot sokan a bizalmatlanság jeleként szokták emlegetni. Álláspontunk szerint azonban egy jól megfogalmazott házassági vagyonjogi szerződés alkalmas lehet a bizalom erősítésére is. Persze, csak ha mindkettő fél elégedett a tartalmával. Na, de mire érdemes figyelni a megkötésénél és hol kell nyilvántartásba venni? A Jog Közérthetően ezeknek a kérdéseknek fog utánajárni legfrissebb cikkében.
A házassági vagyonjog fő szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak kizárólag személyesen köthetnek és akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A házasság fennállása alatt a házastársak közös megegyezéssel a szerződést egyébként kedvük szerint módosíthatják vagy meg is szüntethetik. Fontos, hogy ha felek módosítani akarják a házassági vagyonjogi szerződést, úgy a módosított szerződést is a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába be kell vezetni.
A házassági vagyonjogi szerződéseknek kettő típusát különböztetjük meg:
- közszerzeményi rendszert alkalmazó szerződést és a
- vagyonelkülönítési rendszert alkalmazó szerződést.
A közszerzeményi szerződés és a vagyonelkülönítési szerződés szabályait akár vegyesen is lehet alkalmazni a végleges vagyonjogi szerződésben.
I. Vagyonelkülönítési szerződés
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. Ez a megoldás tehát a teljes vagyonra vagy annak egyes részeire is vonatkozhat. Ebben az esetben az életközösség mellett nem jön létre vagyonközösség, a felek autonómiája teljesen megmarad. Nincs közös vagyon vagy elszámolási kötelezettség a felek között. Egyetlen korlátot állít fel a Polgári Törvénykönyv, mely szerint a közös háztartás költségeit, valamint a közös vagy közösen nevelt gyermek(ek) megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek.
II. Közszerzeményi szerződés
Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. A közszerzeményi rendszer tehát magában hordozza a vagyonelkülönítés és a vagyonközösség (amikor nem kötnek szerződést a felek) jellemzőit is. A házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ezen időszakban a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A közszerzeményi jelleg pedig az életközösség megszűnésekor válik fontossá, a közszerzeményi vagyon fele-fele arányban illeti a házastársakat.
A közszerzeményi vagyon értékét a legkönnyebben úgy tudjuk kiszámolni, ha először megállapítjuk, mekkora vagyonnal rendelkeznek a felek külön-külön, majd ebből levonjuk a közös tartozásokból a házastársakat egyenként terhelő adósságokat, valamint a házastársak különvagyonát, tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján őt illetik.
A házastárs különvagyonához tartozik
- a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- c) a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Ami a fent leírtak levonása után megmaradt a felek vagyonából, az minősül közszerzeménynek, amelyet fele-fele arányban kell felosztani a közöttük. Ekkor már a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait is alkalmazni kell azzal a jelentős különbséggel, hogy a tartozásokon nem kell osztozniuk.
III. A szerződés megszűnése
A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg (tehát ebben az esetben el kell számoljanak egymással).
A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha
- a bíróság megszünteti; vagy
- megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor.
A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásából törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez.
IV. A házasságkötés után mi kerül a házastársam tulajdonába vagyonszerződés megkötése nélkül?
(Házassági vagyonközösségi rendszer)
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei (pl. gépjármű kötelező biztosítása) és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat (pl. személyi hitel). A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak azonban a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. A gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is – általában közös vagyonba tartozik.
Tekintettel arra, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötése a fenti egyszerűsített leírásnál összetettebb, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét.