A végrehajtási eljárás során az adós vagyonából történik a hitelező követelésének a kielégítése. Na, de mikor és milyen vagyonelemek vonhatóak végrehajtás alá? A Jog Közérthetően jelen cikkében a bírósági végrehajtási eljárásban alkalmazott végrehajtási sorrendet kísérli meg közérthetően elmagyarázni.
A végrehajtási eljárásban a tartozást elsősorban az adós munkabéréből való letiltással, valamint a bankszámláján lévő pénz lefoglalásával kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
A végrehajtási sorrendet az alábbiakban fejtjük ki részletesebben:
I. Munkabérből történő levonás:
A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000, – Ft-ot.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50%-áig terjedhet.
A levonás során mentes – a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével – a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60.000, – Ft-ot.
Fontos, hogy munkabér letiltásra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a bankszámlán rendelkezésre álló összegekre. Tehát jogszerű, ha a végrehajtó munkabér letiltást és inkasszót egyszerre alkalmaz.
II. Nyugdíjból történő levonás:
Adós Társadalombiztosítási nyugellátásából (korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból -– legfeljebb 50% erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja a 200.000, -Ft-ot.
III. Bankszámla inkasszálása:
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonható. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből (pl.: bankszámla, devizaszámla) 200.000, -Ft feletti összeg korlátlanul vonható végrehajtás alá, az ez alatti összegből pedig a 60.000, -Ft és 200.000, -Ft közötti rész 50%-a, azaz legfeljebb 70.000, -Ft vonható végrehajtás alá.
Mentes a végrehajtás alól a természetes személy adóst (tehát cég esetén nem) havonta megillető pénzösszegnek az a része, amely nem haladja meg a 60.000, -Ft-ot. Ha azonban a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.
Amennyiben a levonást végző bank az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget a fentiek ellenére levonja, a bank a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az önálló bírósági végrehajtók nem jogosultak az inkasszó visszavonásáról dönteni. Ehhez minden esetben bíróság határozata vagy a végrehajtást kérő írásbeli hozzájárulása szükséges.
Több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg esetén bármelyik számlatulajdonossal szemben a fennálló követelés teljes összegben végrehajtás alá vonható. A végrehajtó a számla megterheléséről köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost. Az a számlatulajdonos, aki nem adós a végrehajtást kérő ellen igénypert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.
A végrehajtó által inkasszált összeg visszautalásáról a bíróság jogosult dönteni.
IV. Ingóságok lefoglalása:
Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben rögzíti, és lefoglalja. Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették az adós részére, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.
Amennyiben az adós a lefoglalt ingóságot a végrehajtás alól elvonja, elköveti a zártörés bűncselekményét, amit a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 287. §-a szabályoz. A Btk. 287. § (2) bekezdése a zártöréses sikkasztásként ismert alakzatát is bünteti, amely alapján, ha az adós az ingóságot a végrehajtás alól szándékosan elvonja, elköveti ezt a bűncselekményt. Ilyen elkövetési magatartás lehet a dologgal kapcsolatos bármely olyan rendelkezés (elhasználás, értékesítés, megsemmisítés, elrejtés stb.), amelynek folytán a dolog a foglalás ellenére, ideiglenesen vagy végleg megszűnik kielégítési alap lenni.
A végrehajtó a foglaláskor becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét. A becsérték a forgalmi áron alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez lesz az irányadó. A foglalásnál van lehetőség szakértő-becsüst alkalmazni. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.
A lefoglalt ingóságokat a végrehajtó árverésen értékesíti. Az árverés lefolytatásának szabályaira jelen cikkünkben nem térünk ki.
V. Ingatlan lefoglalása. értékesítése:
Az adós tulajdonában levő ingatlant az végrehajtás alá lehet vonni. Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.
Amennyiben az adós több ingatlannal is rendelkezik, a követelés biztosítása érdekében akár több ingatlan is lefoglalható.
A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind a lakott állapotban történő értékesítés esetére. A végrehajtó a lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítása iránt akkor intézkedhet, ha a tartozás összege az 500.000, – Ft-ot meghaladja.
A lefoglalt ingatlant a végrehajtó árverésen értékesíti. Az árverés lefolytatásának szabályaira jelen cikkünkben nem térünk ki.
VI. Befolyt összeg felosztására vonatkozó kielégítési sorrend
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend a következő: a) gyermektartásdíj, b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény, e) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, g) egyéb követelés, h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Jelen cikk a végrehajtási eljárás meghatározott részleteit tartalmazza, bővebb tájékoztatásért javasoljuk ügyvéd felkeresését.