A Jog Közérthetően jelen cikkben kísérletet tesz a követeléskezelés folyamatának egyszerűen, közérthetően történő leírására, elmagyarázására. Cikkünkben a követeléskezelést elsősorban a magánszemély hitelezők oldaláról kívánjuk leírni és nem kívánunk kitérni a cégek felszámolására.
A követeléskezelés menetének leírását érdemes a követeléskezelés fogalmának meghatározásával kezdeni. Követeléskezelés egy összetett szó, mely kettő szóból, a követelés és a kezelésből áll. Jelen esetben követelés lehet szolgáltatás meg nem fizetett ellenértéke, vissza nem kapott kölcsön, lakbér stb.. Fontos azonban, hogy a követelésnek pénzben kifejezhetőnek kell lennie. A követelés kezelése pedig azon a jogi cselekmények összességét jelenti, melyekkel a követelés iránti igény érvényesítése/ követelés behajtása megvalósítható.
A követeléskezelés tehát egy jogi cselekménysorozatot jelent, mely nagy általánosságban az alábbiak szerint alakul:
1. Fizetési felszólítás: A követelés behajtása általában egy adósnak küldött, írásbeli fizetési felszólítás megküldésével veszi kezdetét. A fizetési felszólítást küldheti ügyvéd, azonban annak sincs akadálya, hogy maga a hitelező/ követelés jogosultja küldje meg az adósnak. A fizetési felszólítást célszerű postai úton, tértivevénnyel küldeni tekintettel arra, hogy így a legegyszerűbb bizonyítani annak adós általi átvételét. Fontos, hogy a fizetési felszólítás tartalmazza az adós megnevezését, a követelés összegét, jogcímét, lejártának napját, valamint a követelés visszafizetésére való felszólítást. A fizetési felszólításban szükséges továbbá meghatározni azt az időpontot ameddig az adós jogi következmények nélkül jogosult visszafizetni adósságát. Amennyiben az adós a fizetési felszólításban meghatározott határidő végéig nem fizeti meg adósságát, úgy célszerű egy ismételt fizetési felszólítást küldeni a részére. Ha az adós a fizetési felszólítás vagy az ismételt fizetési felszólítás kézhezvételét követőn teljesíti az adósságát, úgy a követeléskezelés itt véget is ér. Ha azonban az ismételt fizetési felszólítás sem vezet eredményre, úgy megkezdjük a jogi cselekménysorozat második elemének alkalmazását, a fizetési meghagyásos eljárás megindítását.
2. Fizetési meghagyásos eljárás (FMH): A fizetési meghagyásos eljárás vagy elterjedtebb nevén FMH közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás, a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. A fizetési meghagyás közérthetően egy közjegyző által kibocsátott fizetési felszólítás. A fizetési meghagyás kibocsátását a közjegyző előtt kezdeményezheti ügyvéd vagy magánszemély papír alapon és szóban is. A fizetési meghagyásos eljárást kisebb, lejárt és nem vitatott tartozások gyors, peren kívüli rendezésére szolgál. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hatályos jogszabályok alapján 3 millió forint alatti követelések esetén a peres eljárást – néhány eset kivételével – meg kell előzze fizetési meghagyásos eljárás. 30 millió forint felett viszont nem lehet fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, hanem a bírósági peres eljárás kezdeményezése kötelező. Tehát a fizetési meghagyásos eljárást csak meghatározott összeg erejéig lehet kezdeményezni.
Nem lehet továbbá fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni ha
- adósnak vagy hitelezőnek nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),
- a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
- a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,
- az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.
Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.
Sok követeléskezelő a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazását úgy próbálja előadni az ügyfeleinek, mint a követelés behajtásának szent Grálját és való igaz, hogy a fizetési meghagyásos eljárások túlnyomó többsége az adós önkéntes fizetése vagy végrehajtási eljárás révén eléri célját, azonban vannak kockázatai is. Kockázatok, melyekre az ügyfél tájékoztatók kisbetűs részei hívják fel a figyelmet. Kockázatok, melyeket az ügyfél adott esetben koránt sem biztos, hogy szívesen vállalna. A fizetési meghagyásos eljárás legnagyobb kockázata az, hogy amennyiben az adós a fizetési meghagyásnak a kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmond, úgy a fizetési meghagyásos eljárás bírósági peres eljárássá alakul. Egy bírósági peres eljárás megindulása nem feltétlen esik egybe az ügyfél érdekeivel, főleg, ha a követelés összege a várható perköltségnél kisebb. Ilyekor célszerűbb, ha az adós és a hitelező a vitás kérdések eldöntését előszőr mediáció (közvetítés, megbeszélés) keretében próbálja megoldani.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) statisztikai adatai szerint egyébként tavaly 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult. Az eljárások mindössze 5,5 százaléka alakult perré, és tíz eljárásból átlagosan hét – összesen 401 ezer ügy – került a végrehajtók elé. A MOKK statisztikája alapján tehát könnyen kiszámítható, hogy 10 fizetési meghagyásos eljárásból 2 eljárás végződik úgy, hogy az adós önként fizet (elhanyagolható számban a fizetési meghagyás teljesítés nélküli visszavonására is sor kerülhet).
A szemfülesek a fenti statisztikából már megállapították, hogy a fizetési meghagyásos eljárásoknak leggyakrabban 3 végkimenetele lehet:
- az adós önként visszafizeti tartozását a fizetési meghagyás kézhezvételét követően (ebben az esetben a követeléskezelés a tartozás megfizetésével véget ér);
- adós a fizetési meghagyásnak ellentmond és bírósági peres eljárássá alakul a fizetési meghagyásos eljárás;
- adós nem is teljesíti a tartozását és nem is mond ellent a fizetési meghagyásnak, ebben az esetben a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik (ez a leggyakoribb eset).
A fizetési meghagyás végrehajthatóvá válásával el is érkeztünk a követeléskezelési cselekménysorozat következő eleméhez a végrehajtási eljárás megindításához. (Jelen cikkben az ellentmondás következtében kialakuló bírósági peres eljárásra annak nagy terjedelme miatt külön nem térünk ki.)
3. Végrehajtási eljárás: Amennyiben a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik, úgy a követelés bírósági végrehajtását lehet kezdeményezni. A végrehajtás megindításával célszerű ügyvédet megbízni tekintettel arra, hogy annak megindítása végrehajtási lap illetékes bíróság részére történő megküldésével történik. Az illetékes bíróság a végrehajtási lap alapján rendeli el a végrehajtást. A végrehajtást önálló bírósági végrehajtó foganatosítja végrehajtási eljárás keretében. A végrehajtási eljárás jobb esetben a követelés behajtásával végződik, azonban egyes esetekben a végrehajtási eljárást fel is függeszthető, illetve szünetelhet is. A végrehajtási eljárás így akár évekig is szünetelhet amennyiben például az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya. Amennyiben a végrehajtási eljárás eredményes és a követelés behajtásra került, úgy követeléskezelés befejeződik.
Cikkünkben a követeléskezelés folyamatát csak nagyvonalakban kíséreltük meg leírni, a követeléskezeléssel kapcsolatos részletszabályokra, azok terjedelme miatt nem tértünk ki. Az egyes követeléskezelési cselekménysorozatokra, mint a fizetési meghagyásos eljárásra, a végrehajtási eljárásra, valamint a felszámolási eljárásra cikkeinkben részletesen is ki fogunk térni a jövőben.