Bizonyára mindenki hallott már a tulajdoni lap fogalmáról, ha máskor nem akkor az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor, a lakáshitel ügyintézésekor vagy a közműórák átírásakor. Na de mi is az a tulajdoni lap, hol található és mire jó? A Jog Közérthetően legfrissebb cikkében a fenti kérdéseket járja körbe.
I. Mi az a tulajdoni lap?
Tulajdoni lap az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás egy olyan közhiteles és nyilvános nyilvántartás/adatbázis, amely tartalmazza Magyarország területén található valamennyi ingatlan fontos adatait. Az ingatlanok adataiban bekövetkező változásokat be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, melynek köszönhetően a változások a frissen lekért tulajdoni lapon is láthatóak lesznek (bejegyzés elve).
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége azt jelenti, hogy mindenki bízhat abban, hogy azok a jogok, amelyeket a nyilvántartás feltüntet, csakugyan megilletik a jogosultként bejegyzett személyt, és az ingatlanon csak azok a korlátozások állnak fenn, amelyek be vannak jegyezve. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének erősítését szolgálja az az általános szabály, hogy ha az ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdonjogot szerző személy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot.
Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ami azt jelenti, hogy abba bárki betekinthet, Magyarország területén található ingatlanokról bárki lekérhet tulajdoni lapot.
Az ingatlan-nyilvántartás további fontos elve az okirat elve. Az okirat elve alapján csak az az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott okirat alapján kerülhet sor bejegyzésre. Az okirat olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat (ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett adásvételi szerződés) vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.
II. Hol található a tulajdoni lap?
Tulajdoni lapot bárki lekérhet Földhivatal Online rendszerréből ügyfélkapun keresztül vagy a Takarnet rendszer segítségével. A Földhivatal Online rendszerből természetes személyek számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése. A harmadik lekérdezéstől a nem hiteles tulajdoni lap másolat díja 1000 Ft/tulajdoni lap.
III. Tulajdoni lap fajtái:
- Teljes másolat: a tulajdoni lapról készült teljes másolat tartalmaz valamennyi bejegyzést az ingatlan megépítése óta (tehát a már törölt tulajdonosokat, haszonélvezőket, terheket stb. és a jelenleg hatályos adatokat is).
- Kivonatos másolat: csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal.
- Részleges másolat: kizárólag a kért bejegyzéseket tartalmazza.
- Szemle: A tulajdoni lap azon formája, amely csak a fennálló bejegyzések adatait tartalmazza.
IV. Tulajdoni lap részei:
A tulajdoni lap három részből áll, mely részeit római számok jelölnek.
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
- a település neve, az ingatlan címe
- helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
- az ingatlan területe (m2-ben)
- művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
- mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
- az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)
- telki szolgalmi és földhasználati jog
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:
- tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
- tulajdonszerzés jogcíme (pl.: adás-vétel, öröklés)
- állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
- vagyonkezelői jog
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait, valamint az ingatlan terheit, így többek között:
- földhasználati jogot, haszonélvezet és a használat jogát
- földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot
- vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, vezetékjogot
- elő-, visszavásárlási, vételi jogot
- tartási és életjáradéki jogot
- jelzálogjog, végrehajtási jogot
A fentieken túlmenően továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tények is a III. részben kerülhetnek feltüntetésre, mint például bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye; jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás; bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás; építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás stb..
A fentiek alapján látható, hogy valamennyi Magyarország területén található ingatlan adataiban bekövetkező változást kötelező bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, melynek köszönhetően a tulajdoni lapon nem csak az ingatlan aktuális adatai lesznek megtalálhatóak, hanem a már törölt adatok is. A leírtakra tekintettel az esetleges csalások, illetve visszaélések megelőzése érdekében fontos többek között az ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt tulajdoni lapot lekérni, hogy a vevő meggyőződhessen arról, hogy az ingatlan eladójának ingatlanra vonatkozó állításai helytállóak.
Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos bővebb tájékoztatásért javasoljuk ügyvéd vagy az illetékes földhivatal felkeresését.